Intézménymutató:
Roman Humanista Part /Partidul Umanist Roman PUR/ /kesõbb Konzervativ Part/
2004. február 13.
Az utóbbi években a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen (MOGYE) a magyar nemzetiségű diákok aránya közel 50 százalékra emelkedett. A magyar oktatók aránya viszont alig éri el az egyharmadot. A tanárok nemzetiségi aránya függvényében választják meg a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen (MOGYE) az elkövetkezendő napokban, hetekben a kari tanácsot, a szenátust, valamint az új rektort és két helyettesét is. A tanszékvezetők megválasztása már megtörtént, elméletileg szintén a nemzetiségi arányok alapján, de a gyógyszerészeti karon nem tartották magukat ehhez. A nemzetiségi statisztikák szerint ugyanis a gyógyszerészeti karon a magyarokat csak egy tisztség illette volna meg, végül két magyar tanszékvezetőt választottak. Az intézményen belüli választások előtt Marius Sabau rektor felszólítására minden MOGYE-s tanárnak a nemzetiségéről kellett nyilatkoznia. „Sértőnek tartom ezt az intézkedést, amely engem a numerus claususra emlékeztet. Semmiképpen nem helyes, hogy az egyetem vezetőit nem alkalmasság és igény szerint választják meg” – hangsúlyozta K. Ajtay Mária. A rektor szerint szó sincs numerus claususról. „Azért vagyunk kíváncsiak oktatóink nemzetiségére, hogy a kari tanácsokban tudjuk: ki szavazhat a román vezetőkre és ki a magyarokra. Ne mi, románok döntsük el, hogy a vezetőségben ki képviselje a magyarokat” – érvelt Marius Sabau rektor. „A MOGYE-n két nyelven folyik az oktatás, és a diákoknak fele magyar nemzetiségű, akkor sokkal méltányosabb volna a paritásos elvet alkalmazni” – vallja Ábrám Zoltán, a közegészségügyi tanszék tanára, aki szerint ezt a kérdést csakis az önálló magyar tagozat létrehozása oldhatja meg hosszú távon. A magyar tagozat létrehozása azonban bürokratikus akadályokba ütközik. Az egyetem chartájának megfogalmazói ugyanis a ’90-es évek elején leszögezték, hogy a MOGYE-n a gyakorlati, illetve a kollégiumi oktatás nyelve kizárólag a román lehet. A Román Humanista Párt (PUR) kezdeményezésére a PD, a PNL és a PUNR Maros megyei vezetői nyílt levélben tiltakoztak a külön beiskolázási számot szavatoló kormányrendelet ellen. /Krónika (Kolozsvár), febr. 13./
2004. február 16.
Folytatódik a vita a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemmel (MOGYE) kapcsolatban. Silviu Morariu, a Humanista Párt (PUR) Maros megyei alelnöke és az egyetem oktatója attól tart, hogy a felvételin kieső román diákok jobbak, mint a bejutó magyarok. Morariu 1990 elején, akkor még az egyetem diákligájának vezetőjeként is kivette részét a magyarellenes hangulat szításában. Kelemen Atilla, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője szerint az ország tizenkét hasonló állami egyeteméből egy fél megilleti az erdélyi magyar adófizető polgárokat. „Az adófizetők pénze a magyar oktatást is megilleti. Az intézmény kétnyelvűsítéséig is végeztek itt román nemzetiségű, jó hírnévre szert tevő orvostanhallgatók. Nem értem, hogy most miért lenne gond, ha a helyek negyvenegynéhány százalékát a magyar diákoknak tartanánk fenn. Az utóbbi évek felvételi eredményei amúgy is azt igazolták, hogy a bejutóknak közel fele magyar nemzetiségű” – jelentette ki Kelemen Atilla. /Szucher Ervin: Magyaroknak magyar oktatást. = Krónika (Kolozsvár), febr. 16./
2004. március 9.
Megtörtént a kormányátalakítás. A kormánystruktúra három államminiszteri tisztséggel bővült: Dan Ioan Popescu a gazdasági ágazatot, Ioan Rus a közszolgálati szférát irányítja, Ioan Talpes pedig a honvédelmi, EU-integrációs és igazságszolgáltatási tevékenységet koordinálja. A frissen létrehozott kancelláriának nem lesz politikai szerepe, célja a végrehajtó testület munkájának hatékonyabbá tétele. Nastase elmondta, Ion Iliescu elnök elfogadta javaslatát azzal kapcsolatban, hogy Cristian Diaconescu külügyi államtitkár átvegye Rodica Stanoiutól az igazságügyi tárca vezetését. A kormány új tárcával is bővül, a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztériumot Speranta Ianculescu, a Fővárosi Környezetvédelmi Hivatal jelenlegi igazgatója vezeti majd. A Földművelésügyi, Erdőgazdálkodási, Vízügyi és Környezetvédelmi Minisztérium pedig Földművelésügyi, Erdőgazdálkodási és Vidékfejlesztési Minisztériummá alakul, az intézményt továbbra is Ilie Sarbu vezeti. A nevelési, kutatási és ifjúsági tárca Nevelési és Kutatási Minisztériummá alakul át, amelyet továbbra is Alexandru Atanasiu vezet. Ezzel egyidejűleg létrehívják a miniszterelnöknek alárendelt országos ifjúsági ügynökséget. Létrejön továbbá az Országos Turisztikai Hatóság, amelyet várhatóan Nicu Radulescu, a szállításügyi tárca turisztikai főosztályának vezetője irányít majd, tevékenységét Miron Mitrea szállításügyi miniszter koordinálja. A Privatizációs Hatóság beolvad a Bankaktívumokat Értékesítő Hivatalba. Victor Ponta tárca nélküli miniszterként a nemzetközi projektek, az EU-joganyag gyakorlatba ültetését felügyeli. Az új minisztereket márc. 9-én hallgatják meg a törvényhozás szakbizottságaiban, majd a képviselőház és a szenátus együttes ülésen hivatalba iktatja az új kabinetet. – A kormányszerkezet átszervezése nem több szemfényvesztésnél, amivel át akarják verni mind a választókat, mind az Európai Uniót – vélekedett márc. 8-i közös sajtóértekezletén Theodor Stolojan és Traian Basescu, a liberális-demokrata pártszövetség két elnöke. Ioan Talpes jelenlétei a kormányban azt jelenti, hogy Iliescu elnöknek sikerült ellenőrzése alá vonni a kormányt is. Hasonló álláspontra helyezkedett Emil Constantinescu exállamfő, a Népi Cselekvés elnöke is. A Dan Voiculescu vezette Román Humanista Párt is hiteltelennek tartja a kormány frissen kozmetizázott arculatát. /Újraméretezett, kibővített kormányszerkezet. Az ellenzék szerint nem több költséges szemfényvesztésnél. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 9./
2004. március 12.
Kínos" jelzővel illette Silviu Morariu, a Humanista Párt (PUR) Maros megyei alelnöke az aláírt SZDP-RMDSZ protokollumot. A legnagyobb "baj" azonban a Babes-Bolyai két magyar karával van. Ebben az esetben is ugyanúgy tiltakozott, mint amikor kormányhatározat született az orvosi egyetem beiskolázási számairól. Csakúgy mint akkor, ismét az alkotmányt és az egyetemi autonómia megsértését emlegette. Ugyanígy nem tetszett a politikusnak az a kitétel sem, hogy a magyar vidékeken magyarul is beszélő rendőröket kell alkalmazni. /(mózes): "Kínos" egyezmény. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 12./
2004. április 22.
Ápr. 21-én ülésezett az RMDSZ Területi Elnökeinek Konzultatív Tanácsa /TEKT/. A választópolgárok nagy számban vettek részt az előválasztásokon – mondotta Takács Csaba a TEKT ülésén. Markó Béla szövetségi elnök szerint a szövetségnek sikerült megmozgatnia a közösséget, ez bizonyítja, hogy az RMDSZ a választópolgárok nagy többségének bizalmát élvezi. Markó Béla elmondta, nem áll érdekünkben negatív kampányt folytatni. Emlékeztette a jelenlévőket arra, hogy márc. 13-án Sinaián, az amerikai Project on Ethnic Relations romániai szervezete által rendezett szemináriumon a Szociáldemokrata Párt, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség, a Nemzeti Liberális Párt, a Demokrata Párt, a Keresztény-Demokrata Nemzeti Parasztpárt, a Népi Akció, a Román Humanista Párt és a Szociáldemokrata Romapárt közös nyilatkozatot fogadtak el, amelyben elismerik a kisebbség és a többség békés kapcsolatának és együttélésének érdekében folyatott együttműködés szükségességét. Ígérték: a választási kampány során nem alkalmazzák a nacionalista retorikát. A szenátusban a Nagy-Románia Párt által benyújtott egyszerű bizalmatlansági indítvány, amelyben az aláírók az aradi Megbékélési Park létrehozására vonatkozó döntést tartalmazó kormányhatározat visszavonását kérték, a 13 Aradon kivégzett tábornokot pedig 40 ezer román meggyilkolásával vádolják – az elmúlt időszak egyik legkeményebb politikai vitája volt. Markó szomorúnak nevezte azt a tényt, hogy az indítvány szavazása során a Nemzeti Liberális Párt és a Demokrata Párt az indítványt támogatta, ugyanakkor értékelte azt, hogy a kormánypárt szenátorai kiálltak az indítvány elvetése, és az RMDSZ mellett. /Sikeresnek értékelte az előválasztásokat az RMDSZ. Ülésezett az RMDSZ Területi Elnökeinek Konzultatív Tanácsa. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 22./
2004. április 30.
Az IMAS közvélemény-kutató cég legfrissebb felmérése szerint a kormánypárt /PSD/ a szavazatok 48,2 százalékát kapná, ha most kellene urnákhoz járulniuk a polgároknak. A második a liberális-demokrata szövetség (PNL–PD) 25,3 százalékkal, amelyet a Nagy-Románia Párt (PRM) követ 13, az RMDSZ 4,7, a Román Humanista Párt (PUR) 4,3 és az Új Nemzedék Pártja (PNG) 1,9 százalékkal. A parlamenti küszöb ötszázalékos. Az elnökválasztások tekintetében szintén a kormánypárti jelölt a legesélyesebb: a PSD vezetője, Adrian Nastase 51,2, a liberális Theodor Stolojan 23, a nagy-romániás Corneliu Vadim Tudor 14,9, a független Lia Roberts 4,8, míg Emil Constantinescu volt államfő 2,4 százalékot kapna. /Nem csökken a PSD népszerűsége. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 30./
2004. május 11.
Sepsiszentgyörgyön nyolc polgármesterjelölt indul a választáson, a jelenlegi polgármester, Albert Álmos az RMDSZ jelöltje. A jelöltek között román pártok képviseletében indulnak magyarok is: ifj. Rétyi Ödön közgazdász, Szociáldemokrata Párt és Milik Ottó almérnök, Román Nemzeti Liberális Párt. A tanácsi helyekért indulók között hasonló a helyzet: a Román Ökologista Párt jelöltjei között van Ferenczi Tibor közgazdász és Zsigmond Zoltán menedzser, az SZDP /a kormánypárt/ listáján ifj. Rétyi Ödön és Imre-Dávid Attila, a Román Humanista Párt jelöljei között Korda Elena orvos és Horváth Ion raktáros, a Román Nemzeti Liberális Párt listavezetője Milik Ottó, további jelöltjei között található Józsi Kinga könyvelő és Deák Attila kereskedő, a Demokrata Párt listáján szerepel Fábián László-Szabolcs közgazdász és Vajda Dalma Andrea. /s): Nyolc polgármesterjelölt Sepsiszentgyörgyön. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 11./
2004. május 26.
A Babes–Bolyai Tudományegyetemen végzett felmérés szerint Emil Bocra a kolozsváriak 37,7 százaléka szavazna, Ioan Rusra 30,8 százaléka, Gheorghe Funarra pedig 22,6 százaléka. A további sorrend: Smaranda Enache 3,4 százalék, Sabin Gherman 1,6 százalék, Viorica Ilies 1,5 százalék, Nicolae Bocsa 1 százalék, stb. Ami a pártokat illeti: NLP–DP szövetség 31,4 százalék, SZDP 21,2 százalék, NRP 15,5 százalék, RMDSZ 11 százalék, RHP 3,9 százalék stb. Az adatok ellentmondanak a korábbi felmérésnek. /B. T., Sz. K.: Konszenzus: Funar a harmadik. A kolozsvári magyarok 70 százaléka szavazna Rusra? = Szabadság (Kolozsvár), máj. 26./
2004. június 9.
Szatmár megye mellett Hargita, Kovászna, Maros és Bihar megyei tanácsaiban is az RMDSZ szerezte a legtöbb mandátumot. Hargita megyében az RMDSZ 22, a PSD 3, az AP 3, a PD 2 jelöltet juttatott be, és egy független is helyet kapott a megyei tanácsba. Kovászna megyében 25 RMDSZ–es, 4 szociáldemokrata és 2 demokrata párti megyei tanácsos lesz. A Maros megyei tanácsban 15 RMDSZ–es kap helyet, a kormánypárt 7, a PRM és a PUNR 4–4, a PNL 3, a PD 2 jelöltet juttatott be. Bihar megyében az RMDSZ 10 képviselője mellett 9 PD–s, 7–7 PNL–s és PSD–s és 2 PRM–s került a megyei tanácsba. – Szilágy megyében 8, Máramarosban és Brassóban 3, Beszterce–Naszód megyében két RMDSZ–es lehet a megyei önkormányzatban. Ami az országos adatokat illeti, a kormánypárt összesen 12 839 helyet szerzett a helyi tanácsokban, a PNL 5923–at, a PD 5165–öt, a PRM 2493–at, az RMDSZ 2223–at, a PUR pedig 2.120–at. /(S.L.): Öt megyei tanácsban első az RMDSZ. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jún. 9./
2004. június 10.
Országos szinten a helyi tanácsi mandátumok 37,4 százalékát a kormánypárt, az SZDP, 17,6 százalékát a liberálisok /NLP/, 15 százalékát pedig a demokraták /DP/ szerezték meg – közölte a Központi Választási Iroda, amely az ország 3137 választókerülete közül 3109 adatait összesítette jún. 9-ig. A listán soron következő párt a Nagy-Románia Párt (7,1 százalék), az RMDSZ (6,3) és az Román Humanista Párt (6,1). A mandátumok megosztása a következő: SZDP – 31,8 százalék, NLP – 16,6, DP – 13,9, NRP – 7,7, RHP – 6,5, RMDSZ – 5,4. A polgármesteri mandátumok 69,5 százalékát, 891-et az SZDP nyert el, következik az RMDSZ 148 mandátummal (11,54 százalék), az NLP 105 (8,19), a DP 72 (5,62), a függetlenek 31 (2,42) és az RHP 12 mandátummal (0,94). Az SZDP a mandátumok 32,68 százalékát szerezte meg, de a liberálisok és a demokraták, valamint az általuk alkotott szövetség összesen több mint egy százalékponttal több mandátumot szerzett. Külön-külön az SZDP után az NLP következik 15,93 százalékkal, majd a DP 12,79, az NRP 8,08, az RHP 6,03, az RMDSZ 5,72 és az NLP–DP szövetség 5,13 százalékkal. /Pártok rangsora. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 10./
2004. június 18.
Jún. 20-án, vasárnap összesen 1843 településen kerül sor második fordulóra. Az első fordulóban országszerte 1294 polgármestert választottak meg a 3137-ből. Ebből 900 mandátumot a kormánypárt /SZDP-jelölt/, 148-at az RMDSZ, 107-et az NLP, 71-et a DP, 12-t a Román Humanista Párt, 7-et a Nagy-Románia Párt, 5-öt a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt jelöltje nyert el, a többi különböző kis pártok, kisebbségi szervezetek között oszlott meg. Független jelöltet 32 településen választottak. A második fordulóban az RMDSZ további 80 polgármesterjelöltje méretkezik meg, a szövetség számításai szerint közülük legalább 15-en biztos győztesként kerülnek majd ki a küzdelemből. Az erdélyi nagyvárosok közül 3-ban jutott tovább RMDSZ-jelölt. Nagyváradon Biró Rozália a demokrata Petru Filippel "mérkőzik" – kevés eséllyel. Szatmáron Illyés Gyula ellenfele Radu Bud (NLP). Bár alig néhány százalékon múlott, hogy az RMDSZ jelöltje már az első fordulóban győzzön, az eddigi tapasztalatok szerint második fordulóban a román pártok támogatói sikeresen összefognak a magyar jelölt ellen. Sepsiszentgyörgyön a magyarok számaránya 76 százalék, az RMDSZ jelöltjének, Albert Álmos polgármesternek azonban nem sikerült az első fordulóban nyerni, ezért június 20-án Rétyi Ödönnel, az SZDP jelöltjével verseng a városvezetői tisztségért. Szilágy megyében 39, Beszterce-Naszód megyében 1, Fehér megyében pedig 1 RMDSZ-es polgármesterjelölttől vár jó eredményt a szövetség. /Sz. K.: Vasárnap következik a második forduló. A legnagyobb "meccs" Kolozsváron várható. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 18./
2004. június 28.
Kizárta soraiból az RMDSZ Beszterce-Naszód megyei szervezete Szántó Árpád megyei önkormányzati képviselőt. Szántó ugyanis az RMDSZ alelnöki tisztségre javasolt jelöltje helyett a Román Humanista Párt (RHP) emberére szavazott. Ezzel a Nagy-Románia Párttal szövetséget kötő kormánypárt jelöltjét támogatta. A Ziua című ellenzéki napilap szerint Szántó azért támogatta a kormánypárt jelöltjét, hogy a hatóságok engedjék szabadon az előzetes letartóztatásban lévő sógorát, Reman Domocost, a csúszópénz elfogadásával vádolt egykori igazgatót. /Borbély Tamás: Kizárták az RMDSZ-ből Szántó Árpádot. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 28./ Nehéz elhinni Szántónak Árpádnak, hogy nem kapott semmit a kormánypárttól azért a szavazatért, amelynek köszönhetően ma PSD-s elnöke és PRM-s alelnöke van a Beszterce-Naszód megyei önkormányzatnak. Lassan mindenki árulónak nevezi az RMDSZ-t. A magyar szavazókkal is kötött egy paktumot az RMDSZ, még a választások előtt. És ha egyszer ők is árulást kiáltanak? /Lukács János: Paktumok és árulások. = Krónika (Kolozsvár), jún. 28./
2004. július 7.
Az ellenzék, a Nemzeti Liberális Párt és a Demokrata Párt összesen 553 mandátumot szerzett, 10-zel többet mint a kormánypárt, a Szociáldemokrata Párt. Ennek ellenére a két nagy ellenzéki párt csak 8 megyei tanácselnöki tisztséget nyert el, míg az SZDP 18 megyében győzedelmeskedett. A kormánypárt sikere mindenekelőtt a Nagy-Románia Párttal történt együttműködésnek köszönhető, a liberálisok és a demokraták pedig, akik alkalomadtán szintén nem riadtak vissza a szélsőségesen nacionalista NRP-vel való szövetkezéstől, leggyakrabban az RMDSZ-szel egyeztek ki. A Nagy-Románia Párt 129 tanácsossal a mandátumok 9,1 százalékát szerezte meg, a politikai alkuk révén 3 megyei tanácselnöki funkciót szerzett. A Román Humanista Párt gyakorlatilag megduplázta erejét, a mandátumok 5,1 százalékával 4 elnöki tisztséget vitt el. Az RMDSZ mérlege: 112 megyei tanácsossal a mandátumok 7,9 százalékát szerezte meg, tanácselnöke viszont 5 megyében is van (12,5 százalék). A mérleg nyelvének számító 3 kispárt tehát "aratott". Aradon, Kolozsváron és Besztercén az RMDSZ helyi vezetősége úgy döntött, a liberálisok és a demokraták jelöltjeit támogatja, jóllehet a központi utasítás úgy szólt: ahol lehet, a területi szervezetek az SZDP-vel szövetkezzenek. /Sz. K.: A mérleg kinyújtott nyelve. Felértékelődött a kispártok szerepe. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 7./
2004. augusztus 18.
A Szociáldemokrata Párt nem kíván szövetkezni a szélsőséges Nagy-Románia Párttal – jelentette ki Adrian Nastase miniszterelnök. A pártelnök-kormányfő elmondta: csak a Román Humanista Párttal és az RMDSZ-szel folynak tárgyalások az együttműködésről. /Az SZDP nem szövetkezik az NRP-vel. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 18./
2004. szeptember 7.
Választási szövetséget köt a Román Humanista Párt (RHP) és a Szociáldemokrata Párt (SZDP). A humanisták 20 képviselői és 10 szenátori mandátumot kapnak, (többet, mint amennyit a másik "udvarló", a liberális és demokrata pártszövetség ajánlott) ugyanakkor lehetőségük lesz önálló frakciót is alakítani. Négy évvel ezelőtt a humanisták szintén a szociáldemokratáknak – az akkori Román Társadalmi Demokrácia Pártjának (RTDP) – a "hátán" jutottak be a parlamentbe. Adrian Nastase kormányfő üdvözölte az RHP országos vezetőségének döntését. /SZDP–RHP választási szövetség. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 7./
2004. szeptember 10.
PSD+PUR Országos Szövetség néven új politikai erő jött létre Romániában, amely indulni készül a választásokon. A Szociáldemokrata Párt és a Román Humanista Párt szept. 9-én közös kongresszuson szentesítette együttműködését. Az értekezlet küldöttei egyhangúlag szavaztak arról, hogy a PSD elnöke, Adrian Nastase legyen a választási szövetség államfőjelöltje. /Cs. P. T.: Nastase és Voiculescu frigye. = Krónika (Kolozsvár), szept. 10./
2004. szeptember 25.
Kolozsváron ismertették azt a tanulmányt, amely a romániai politikai életet alapvetően jellemző migráció jelenségét járja körül. A tanulmányt a CURS –Városi és Vidéki Szociológiai Központ adta ki. A parlamenti migráció 2000–2004 között 10,4% volt. Az adatok szerint a Román Humanista Párt (RHP) vesztett a legtöbbet, őket a Nagy-Románia Párt követi, a jelenség legnagyobb haszonélvezője pedig az SZDP. A választásokat követő rövid időszakon belül a megválasztott polgármesterek 50%-a pártot változtatott. A tanulmány bemutatásakor folytatott beszélgetésen elhangzott: igazságtalan és elfogadhatatlan az a mód, ahogyan a Magyar Polgári Szövetséggel "kibabráltak". Amennyiben a jövőben sem adják meg neki a politikai szereplés lehetőségét, jó esély van rá, hogy a nemzetközi szervek is beavatkozzanak – mondották. /F. I.: A romániai magyar politika "távirányítója" Orbánnál van? = Szabadság (Kolozsvár), szept. 25./
2004. október 23.
A kormányfőjelöltek "összecsapásával" kezdődött okt. 21-én az a tévévita-sorozat, amelyet a Romániai Sajtóklub szervezett. A vitán Mircea Geoana az SZDP–RHP, Calin Popescu-Tariceanu az NLP–DP és Frunda György, az RMDSZ kormányfőjelöltje, illetve az NRP-t képviselő Daniel Ionescu vett részt. Frunda hangsúlyozta, 1996 óta az RMDSZ rendkívül fontos szerepet játszik Románia politikai életében, a szövetség tulajdonképpen a kormányzás kiegyensúlyozottságát biztosító tényező volt. Jelentős eredménynek nevezte, hogy 2000-től, a kormánypárttal együttműködve a szövetség hozzájárult az ország alkotmányának módosításához, sarkalatos törvények megalkotásához, sikerült számos jogot kivívni a magyar kisebbség számára, valamint a mentalitásváltás folyamata is elkezdődött. "Az RMDSZ volt Románia ütőkártyája a schengeni vízumok eltörlésekor, az országnak a NATO-ba történő belépésekor, a jövőben pedig az EU-csatlakozás ütőkártyája lehet" – fogalmazott. A vita végén Frunda György magyarul is szólt néhány szót, a műsort követő magyar nézőkre való tekintettel. /Langyos vita a kormányfőjelöltek között. Frunda magyarul is köszöntötte a nézőket. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 23./
2004. november 5.
A Tiszta Parlamentért Koalíció 2 millió szórólapot fog osztogatni azoknak a parlamenti jelölteknek a névjegyzékével, akiknek különböző erkölcsi okok miatt nincs mit keresniük a novemberben megválasztandó parlamentben – jelentette be csütörtökön Alina Mungiu-Pippidi politológus, az akció kezdeményezője. A teljes listán, 95 név jelent meg a PSD+PUR jelöltek közül, 9 a D.A. szövetségiektől, 46 a nagy-romániások közül és 3 az RMDSZ-jelöltek soraiból. A legismertebbek: Paul Pacuraru, Corneliu Vadim Tudor, Ion Iliescu, Dan Voiculescu. A 3 RMDSZ-es honatya: Verestóy Attila, Puskás Bálint és Pete István. Alina Mungiu-Pippidi elmondta, kampányuknak köszönhetően a pártok 50 jelöltet vontak vissza. Az RMDSZ-fejezetben a következő indokok szerepelnek: Annak ellenére, hogy szenátor, Puskás Bálint részvényes a Kovászna megyei ATCOM Kft-nél, amely a volt Kisiparosi Szövetkezet elődje. Sepsiszentgyörgyön 200 négyzetméteres háza, 50 négyzetméteres nyaralója van. Verestóy Attila tulajdonában levő IVO Kft. (társtulajdonos a sógora, Ferenczy László) megvásárolta a csíkszeredai alkoholgyárat, amely a berendezések egy részét Csibi Istvánnak bérelte. Ezenkívül a Verestóy tulajdonában levő Hungastro Kft. országos tendert nyert az ételjegyek forgalmazására. A Versenytanács kivizsgálta az ügyet és megbüntette a céget. A Capital hetilap 25 millió dollárra becsülte Verestóy szenátor vagyonát. Pete István annak ellenére, hogy a Mezőgazdasági Minisztérium államtitkáraként tevékenykedett, cége, a Fixing Kft., amelyet 1999-ben hozott létre, közélelmezési és mezőgazdasági szerződéseket kötött. Ezenkívül részvényes volt Spirt Drojdie Rt.-nél. Vagyonnyilatkozata szerint lakást és hétvégi házat, 1000 négyzetméteres telket, Skoda Octavia típusú személygépkocsit birtokol. Folyószámláin 9 ezer dollár, 54 millió lej van. Ezenkívül tulajdonában van egy 40 hektáros mezőgazdasági földterület is. /Három RMDSZ-es a Tiszta Parlamentért feketelistáján. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 5./
2004. november 25.
Az idei elnökválasztás második fordulója előtt az RMDSZ ajánlást fogalmaz majd meg a romániai magyar választók számára, jelentette be Markó Béla, az RMDSZ elnökjelöltje. Hozzátette: a Szociáldemokrata Párt + Román Humanista Párt (SZDP–RHP) szövetséggel, illetve a liberális-demokrata szövetséggel egyaránt elképzelhető a választás utáni együttműködés, mindkét formáció tett ugyanis ajánlatot ez irányban. Markó kifejtette: a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) megpróbálja megakadályozni az RMDSZ parlamentbe való bejutását, jelöltjeinek azonban, akik közül néhányan a Népi Cselekvés listáin indulnak a választásokon, nincs esélyük. – Két koncepció áll szemben: az RMDSZ-é, amely a román pártokkal kollaborálva akarja elérni célkitűzéseit, beleértve az autonómiát is, illetve az MPSZ-é, amely szerint az RMDSZ jelenléte a parlamentben nem volt hatásos, ezért parlamenten kívüli eszközöket kellene használni – fejtette ki Markó. /Markó: Mindkét szövetséggel elképzelhető az együttműködés. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 25./
2004. november 29.
Bár abszolút többséget nem szerzett, a Szociáldemokrata Párt és szövetségese, a Román Humanista Párt tekinthető a parlamenti választások nyertesének – derül ki a választóknak a szavazóhelyiségekből való kilépésekor felvett adatokon alapuló felmérésekből. /Szociáldemokrata győzelem a parlamenti választásokon. Az exit poll szerint az RMDSZ átlépte a parlamenti bejutási küszöböt. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 29./
2004. december 2.
Hunyad megyében az érvényesen leadott szavazatok összeszámlálását követően a következő a megoszlás. Az államelnökjelölteknél Adrian Nastase vezet, Markó Béla pedig 6.241 szavazatot szerzett. A képviselőház esetében az SZDP+RHP vezet, az RMDSZ 10.194 szavazatot kapott. A szenátus esetében az SZDP+RHP az első, 10.095 szavazatot megszerzett RMDSZ. /(GBR): Országos leosztásra várva. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 2./
2004. december 2.
A külföldön leadott szavazatok nélkül, a Központi Választási Iroda közlése alapján a nov. 28-i választáron a következő eredmények születtek: Elnökválasztás. A december 12-i második fordulóban dől el, ki lesz az elkövetkező öt évben Románia államelnöke. Adrian Nastase az első fordulóban a szavazatok 40,94 %-át, Traian Basescu a 33,92 százalékát kapta meg. A parlamenti mandátumok megszerzéséhez szükséges 5%-os küszöböt 4 párt (szövetség) lépte át a következő szavazatarányokban: Szenátus: PSD-PUR 37,13; PNL-PD 31,77; PRM 13,63; RMDSZ 6,23; Képviselőház: PSD-PUR 36,61; PNL-PD 31,33; PRM 12,92; RMDSZ 6,17. Az érvényben levő választási törvény szerint a szenátusban 137, képviselőházban 314 (a nemzeti kisebbségek mandátumain kívül) fő lesz. A mandátumok elosztása a következő lesz: Szenátus: PSD-PUR 57; PNL-PD 49; PRM 21; RMDSZ 10; Képviselőház: PSD-PUR 132; PNL-PD 113; PRM 47; RMDSZ 22. Az RMDSZ mandátumainak száma csökken az előző törvényhozási ciklushoz képest. Ennek legfőbb oka, hogy az újra elosztással kiosztott mandátumok száma 2000-hez viszonyítva a felére csökkent. 2000-ben a küszöb alatti szavazatok száma több mint 20 % volt az össz-szavazatoknak, míg most csak 11-12%. /(Czédly József): A novemberi választások végeredménye. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 2./
2004. december 2.
Brassó megyében Traian Basescu 134.583, Adrian Nastase 87 478, Corneliu Vadim Tudor 32.797, Markó Béla pedig 16.343 szavazatot kapott. A képviselő házra adott szavazatok közül az NLP-DP Szövetség 120.062, az SZDP-RHP Szövetség 74.170, a NRP 32.981, az RMDSZ pedig 22.042 szavazatot tudhat magáénak. A szenátusra adott szavazatok közül az NLP-DP Szövetségé 119.946, az SZDP-RHP Szövetségé 75.569, a Nagy-Románia Párté 32.643, az RMDSZ-é pedig 22.197 szavazat. /Végleges választási eredmények Brassó megyében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 2./
2004. december 2.
Háromszéken a választók közel 75%-a RMDSZ-re voksolt. A végleges, de még nem hivatalos adatok szerint az RMDSZ szenátorjelöltjei 72 067, a képviselő mandátumra pályázók 71 447 szavazatot kaptak. A második helyen szereplő PSD-jelöltek a képviselőlistán 11 972, a liberális demokrata szövetség 8559 szavazatot kaptak, a Népi Akció színeiben indulók 3276 vokshoz jutottak. Az államjelöltek listáján Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke 63 853 szavazatot kapott, második helyen meglepetéssel Traian Basescu szerepel. Az RMDSZ több mint hatezer szavazattal kapott kevesebbet Temes megyei képviselőjelölt listájára, mint a 2000. évi parlamenti választásokon, de úgy tűnik, a 15.685 voks ezúttal is elég lesz Toró T. Tibor képviselői mandátumához. A Temes megyei választásokat Traian Basescu és a DA Szövetség nyerte. Kolozs megyében az államelnöki tisztségre pályázók a következő eredményeket érték el: Traian Basescu 35,15%, Adrian Nastase 31,94%, Markó Béla 12,91%, aki 43 976 Kolozs megyei szavazó bizalmát nyerte el, végül Corneliu Vadim Tudor 11, 69%-ot, kapott. A parlamenti listát Kolozs megyében a D.A. szövetség vezeti. Harmadik helyen az RMDSZ szerepel, amely a 16,85%-ot, azaz 56 622 szavazatot kapott képviselőjelöltjeire és 16,66%-ot, 55 866-ot szenátorjelöltjeire. 67 937 szavazópolgárból 41 999-en járultak urnákhoz a november 28-i parlamenti választásokon a Gyergyói-medencében, ami a szavazatra jogosultak 61,82%-a. Az RMDSZ képviselőlistájára összesen 23 215-en voksoltak a medencében, az RMDSZ szenátori listára pedig 23 485-ön. A medence magyar községeiben mindenütt magasan győzött az RMDSZ, ezres számrendű szavazatokkal, míg a román pártokra leadott voksok 40 alatti kétszámjegyűek. A Népi Akció Pártja Gyergyócsomafalván kapta a legtöbb szavazatot, a képviselőlistán 322-őt, szemben az RMDSZ-re leadott 1273 szavazattal, míg Alfaluban 176-an szavaztak az AP-re, s 2178-an az RMDSZ-re, Gyergyóremetén 174 volt az AP szavazat, és 2628 az RMDSZ, míg Ditróban az AP 90 szavazatot összesített a képviselőlistán, az RMDSZ pedig 2454 szavazatot.. Az államelnökjelöltek közül Markó Béla 21 581 szavazatot összesített a medencében, Adrian Nastase 7027-et, Traian Basescu 5354-et, Vadim Tudor 2246-ot, míg Marian P. Milut 838-at. Gyergyószentmiklóson 6180-an szavaztak Markó Bélára. Szilágy megyében az összvoksok közel negyedrészét az RMDSZ jelöltjeire adták. Az RMDSZ képviselőjelöltjeire 26 305, szenátorjelöltjeire 26 970 érvényes szavazatot összesítettek. Az elnökjelöltekre adott szavazatok nagy többségét a kormánypárt jelöltje, Adrian Nastase (43 097) kapta, Markó Béla (24 599) lett a harmadik. Maros megyében a szavazati joggal rendelkező állampolgárok 60 százaléka (285.612) járult az urnákhoz. Az érvénytelen szavazatok száma igen magas. A legtöbb szavazatot az RMDSZ kapta. A szenátusi jelöltekre leadott voksok 38, a képviselőházi mandátumok esetében a szavazatok 37,03 százalékát szerezte meg a Szövetség. Ennek megfelelően valószínűleg két szenátori és három képviselőházi hely illeti meg az RMDSZ-t. (Eddig két és négy helye volt a szervezetnek.) Az államfőjelöltek közül Markó Béla vezet 32,78 %-kal, a további sorrend: Adrian Nastase (28,45 %), Traian Basescu (21,34 %) és C. V. Tudor (12,39 %). / Erdélyi körkép. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 2./ Maros megyében az államfőjelöltekre leadott érvényes szavazatok száma: Markó Béla (RMDSZ): 93.705 (32,78%), Adrian Nastase (PSD+PUR): 81.311 (28,44%), Traian Basescu (D.A. Szövetség): 61.000 (21,34%), Corneliu Vadim Tudor (PRM): 35.416 (12,31%). Maros megyében a pártokra leadott szavaztok: szenátusi helykért RMDSZ: 106.863 (38,03%), PSD+PUR: 65.640 (23,36%), D.A. Szövetség: 46.861 (16,67%), PRM: 40.855 (14,53%) – Népi Akció Pártja, amelynek listáin a Magyar Polgári Szövetség képviselői is indultak, 1.863 (0,6%). Képviselőház: RMDSZ: 103103 (37,04%), PSD+PUR: 63393 (22,77%), D.A. Szövetség: 44732 (16,06%), PRM: 40164 (14,42%), – Népi Akció Pártja 1.877 (1%-ot sem éri el). /Mózes Edith: Választások 2004. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 2./
2004. december 3.
A 137 tagú szenátusban a mostani kormánypárt, Szociáldemokrata Párt és a Román Humanista Párt szövetsége 57, a D.A. Szövetség 49, a Nagy-Románia Párt 21, az RMDSZ pedig 10 helyet szerzett. A 332 tagú képviselőházban a kormánypárti szövetségnek 132 helye van, az ellenzéknek 112, az RMDSZ-nek 22, a Nagy-Románia Pártnak pedig 48. A képviselőházba 18 képviselőt küldtek a különféle nemzeti kisebbségek. Tekintettel arra, hogy az SZDP elzárkózik a szélsőségesen nacionalista NRP-vel való szövetkezéstől, egyetlen koalíció-képes partnerre számíthat, az RMDSZ-re, amelytől szintén nem idegen a kormányzati szerepvállalás gondolata az SZDP és az RHP oldalán. – Jelenleg az RMDSZ-szel való szövetségre lépés a legelfogadhatóbb megoldás a parlamenti többség létrehozására – jelentette ki Adrian Nastase miniszterelnök. Frunda György szenátor szerint egy választások utáni egyezség esetében az RMDSZ kizárólag a kormányzati szerepvállalást fogadja el és elutasítja a kormányzati támogatás lehetőségét. Kifejtette ugyanakkor, az RMDSZ csak azzal a feltétellel vállal kormányzati szerepet, ha a kormányt alakító SZDP+RHP vagy NLP–DP elfogadja a szövetség programját, biztosítja a politikai. Adrian Vlad Casunean, az SZDP Kovászna megyei vezetőjének kifejtette: a helyi szervezet soha nem lesz hajlandó elfogadni azt, hogy a megye élére egy magyar tisztségviselőt nevezzenek ki. /SZDP–RMDSZ kormány a láthatáron – a nemzeti kisebbségek támogatásával. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 3./
2004. december 7.
Kormánykoalíció létrehozásáról kezdett tárgyalásokat dec. 6-án a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) a Szociáldemokrata Pártból (SZDP) és a Román Humanista Pártból (RHP) álló választási szövetséggel. Borbély László képviselő a tárgyalás legfontosabb eredményének azt tartja, hogy a három fél parlamenti többséget tud kialakítani, a nemzeti kisebbségek támogatásával. Borbély László kifejtette: a megyei RMDSZ-elnökök igényelték, hogy a szövetség világosan mondja el, kit támogat. Az RMDSZ aktív szerepet akar játszani a következő négy évben. Elhamarkodott lenne arról beszélni, hogy milyen szaktárcákat fog elfoglalni az RMDSZ. /Köllő Katalin: Adrian Nastasét támogatja az RMDSZ. Elkezdődtek a kormányalakítási tárgyalások. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 7./ Nastase szerint az RMDSZ kap kormányfő-helyettesi tisztséget, mert a majdani koalíció mindhárom pártjának miniszterelnök-helyettesi szinten is képviseltetnie kellene magát a kormányban, ezáltal nem a kormányon kívül, hanem azon belül folyna a koalíciós egyeztetés. /Farkas Réka: Nastase támogatására buzdít Markó Béla. = Krónika (Kolozsvár), dec. 7./
2004. december 8.
Az RMDSZ és a kormánypárt vezetői Bukarestben találkoztak. Az SZDP+RHP pártszövetség képviseletében a találkozón részt vett többek között Adrian Nastase miniszterelnök, Viorel Hrebenciuc, Mircea Geoana és Gabriel Oprea. Markó Béla, az RMDSZ elnöke hangsúlyozta, ahhoz hogy az integráció folyamata sikeres legyen, politikai stabilitásra és erős parlamenti többségre van szükség. /Elsősorban a romániai magyarság sajátos problémáinak megoldására összpontosítanak. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 8./
2004. december 8.
Dec. 7-én ülésezett az RMDSZ Operatív Tanácsa (OT), amelynek napirendjén a Szociáldemokrata Párt, a Román Humanista Párt és az RMDSZ szakértői által folytatott kormányprogram-harmonizálás szerepelt. Az RMDSZ szakértőinek dec. 7-i megbeszélésén Adrian Nastase miniszterelnök is részt vett. Az RMDSZ-t Borbély László, Winkler Gyula és Kelemen Hunor képviselték. Takács Csaba elmondta, nagy hangsúlyt fektetnek a kisebbségi törvénytervezethez tartozó autonómiaformákra is. Takács szerint az államelnök-választás második fordulójában azért kell Adrian Nastaséra szavazniuk a magyaroknak, mert értesüléseik vannak arról, hogy Traian Basescu tárgyalásokat folytatott a Nagy-Románia Párttal (NRP). Az OT tagjai elvi döntést hoznak a kormánykoalícióban való részvétel kérdéséről. /B. T.: A nagy-romániásokkal szövetkezne a D. A. Szövetség. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 8./
2004. december 10.
Az RMDSZ azt ajánlja a romániai magyaroknak, hogy Adrian Nastaséra adják szavazataikat az elnökválasztás második fordulójában. Romániában a nacionalista Nagy-Románia Párt nélkül csak úgy lehet kormánytöbbséget alkotni, ha az Adrian Nastase által vezetett, a Szociáldemokrata Pártból és a Román Humanista Pártból álló szövetség koalícióra lép a Romániai Magyar Demokrata Szövetséggel, és a képviselőházban megszerzi a nemzeti kisebbségek tizennyolc képviselőjének támogatását is. /Nyilatkozat. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 10./
